A mesterségesintelligencia-alapú képalkotó programok segítségével létrehozott kompozíciók gyakran a hozzájuk kapcsolt cím révén nyerik el érvényességüket. Ez a részletgazdag és talán zavarba ejtő "festmény" hosszas kísérletezés terméke. A több verzióban sorra bevitt promt textek, új és újabb utasítások eredményeként jött létre. 

Igencsak elégedett voltam, amikor megjelent képernyőmön: lenyűgözött az igényes megkomponáltság, kedvemre voltak a szakrális elemek, és megindítónak találtam, ahogy a tobzódó bőségből, gazdagságból két szigorú emberalak botokkal felfegyverkezve tör előre.

De minek a védelmében és mi ellen indul ez a páros felkelés? Mi itt a lehetséges történelmi-társadalmi értelmezés? Gondoltam, megnehezítem a befogadók dolgát egy ugyancsak zavarba ejtő címmel. Úgy érzem, ezzel a címmel nyerte el érvényességét az AI-vel végzett közös munkánk.

Ám amennyire találékony volt a képalkotásban, annyira gyámoltalan a leírásban és értelmezésben. 

Az MI pontatlan leírása félremagyarázása

Írd le és értelmezd ezt "A bőség forradalma" című képet!

A kép, amit küldtél, a bőség és a jólét jelenetét ábrázolja, különböző elemekkel, amelyek gazdagságot és termékenységet szimbolizálnak.

• A központi alak egy fehér köntösös személy, aki egy botot tart; az arca nem látható.
• A központi alak mögött egy ragyogó nap van, amelyből több sugarak nyúlnak ki.
• Két kisebb alak van a központi alak mellett; az arcuk szintén nem látható.
• A képen építészeti szerkezetek láthatók, amelyek templomokra vagy katedrálisokra hasonlítanak, piros tetővel és fehér falakkal.
• Különböző gyümölcsök, többek között tök és szőlő, utalnak az aratás témájára.
• Virágok és búzakalászok vannak jelen, amelyek termékenységet és bőséget jelképeznek.
• Madarak repülnek az égen a felhők között; egy madár a központi alak botjára telepedett.
• A színséma gazdag kék, piros, sárga és fehér árnyalatokból áll.

A kép címe, "A bőség forradalma", valószínűleg egy kommunikációs elméletre utal, amelyet Fülöp Géza dolgozott ki. Szerinte az emberiség történetében öt kommunikációs forradalom volt, amelyek mindegyike új minőséget hozott a társadalom fejlődésében. Az első a beszéd megjelenése volt, amely az emberré válás forradalma is volt. A második az írás forradalma volt, amely lehetővé tette az információ tárolását és átadását. A harmadik a könyvnyomtatás forradalma volt, amely a tudás tömeges terjesztését tette lehetővé. A negyedik a távközlés forradalma volt, amely a globális kapcsolatok kialakulását segítette elő. Az ötödik az információ forradalma volt, amely az elektronikus információfeldolgozás és a számítógépes hálózatok révén új lehetőségeket nyitott meg a kommunikációban¹.

A kép tehát a bőség forradalmának pozitív hatásait mutatja be, amelyek a társadalom gazdagodását, kulturális fejlődését és összekapcsolódását eredményezték.

___________________________

Szerzői jog

A mesteraéges intelligencia segítségével készített képre kiterjed szerzői jogom, de hozzájárulok, hogy nevem és a forráshej megadásával bárki szabadon felhasználhassa.

Balla D. Károj